Tao mostanra már kisírta a szemeit. Torkából egy hang sem jön
fel, szemei duzzadtak és pirosak, arca pedig nedvességtől csillog.
Már vagy két órája próbálta kiénekelni magából fájdalmát,
de úgy tűnik, nem járt sikerrel. Mert Tao teljesen összetört.
Olyan ez most neki, mintha szívéből kitéptek volna egy darabot,
ezáltal lelke egy részét is elvitték volna. Mert Kris már része
volt Tao életének. Egy nagyon is fontos része.
Kapcsolatuk egyáltalán nem mondható átlagosnak. Bárki, aki külső
szemmel látja őket - kivéve néhány elvetemül rajongót - azt
hinné, olyanok egymásnak, mint két testvér. Vagy két barát,
akik már évtizedek óta ismerik egymást. Ám viszonyuk közel sem
volt ilyen. ZiTao az egyetlen, aki ismeri YiFan valódi, agresszív
lényét. Egyedül Ő lehetett már szemtanúja, milyen, ha a kanadai
valóban ideges, feldúlt - és Ő az egyetlen, aki segíteni tudott
ennek enyhítésében.
Egy épeszű ember, ha tudná, mi is történt alkalmanként kettejük
között, Tao helyében faképnél hagyta volna az idősebbet, de a
maknaet erősen köti valami leaderéhez. Már nem is nevezhető
tiszteletnek, nem is félelem - inkább csodálat. Szinte
megszállottan szereti a férfit a mai napig is - ezért fáj neki
annyira, hogy szerelme, mint derült égből villámcsapás, így
cserbenhagyta. Lehet, hogy más nem gondolja cserbenhagyásnak, de
Tao igenis elhagyottnak érzi magát, becsapottnak.
Kris minden előjel vagy szó nélkül ment el. Még Taonak sem
beszélt terveiről. Azóta nem beszéltek. Tao már próbálkozott,
de soha sem sikerült elérnie az idősebbet. Attól tart, soha többé
nem látja élete értelmének tartott hyungját, hogy az idősebb
valójában csak játszadozott vele. Ezért maradt ma a
próbateremben. Hogy énekléssel enyhítse fájdalmát, hogy mindent
elfelejtsen. Még sohasem érzett ekkora fájdalmat, most pedig úgy
hiszi, ennél már nem lehet rosszabb.
Rajongói még mindig az épület előtt várják, hátha a nyitott
ablakon keresztül újra hallhatják, ahogy énekel. De már képtelen
rá. Hangja cserbenhagyta, szíve pedig túlságosan fáj. Úgy dönt,
lassan ideje visszamenni a dormba. Mielőtt azonban telefonjáért
nyúlhatna, azon elindul legújabb számuk, mely jelenleg a
csengőhangja. Szíve nagyot dobban, remélve, hogy YiFan hívta
vissza végre, ám kezébe véve a készüléket Baekhyunt pillantja
meg annak kijelzőjén.
-
Tao-ya, merre vagy? Úgy volt, hogy egy kicsit még bent maradsz, de
már két és fél óra eltelt, mióta mi eljöttünk! Nagyon
aggódunk érted - zúdítja a maknae nyakába minden aggodalmát az
énekes. Hangja szinte már remeg, hallatszik belőle, hogy a sírás
kerülgeti.
- Ne aggódj, hyung. Mindjárt indulok vissza a lakásba, most fogok
taxit hívni. Sietek haza, hyung - nyomja ki a telefont, nehogy az
idősebb tovább nyaggassa kérdéseivel.
Ám, mielőtt Tao egyáltalán elgondolkodhatna azon, mi is a
taxi-szolgálat telefonszáma, csengőhangja újra felzendül.
Ezúttal már nem számít senkire - talán csak titkon -, de most a
hőn áhított személy neve díszeleg a képernyőn. Azonnal fogadja
a hívást.
- Te szemét! Hol vagy? Hogy hagyhattál itt? Miért nem szóltál
semmit? Legalább nekem! Tudod te, mennyit sírtam? - ordítja a
telefonba a maknae, mielőtt a kínai vezető bármit is mondhatna.
- Tao-ge, kérlek, ne kezdj balhézni - sóhajtja fáradtan Kris. -
Hiányzol és látni akarlak.
- Vagy megdugni - ejti ki duzzogva, amint eszébe ötlenek a szavak.
- Tudom, mit tervezel. Találkozunk, én bőgök, te letámadsz és
ezzel le is van rendezve. Végig csak a szexre kellettem - vádolja
könnyeivel küszködve.
- Tao-ge, ne nehezítsd meg. Hiányzol és látni akarlak. Miért nem
hiszed el? - próbálja a legfiatalabbat visszazökkenteni higgadt
állapotba mély hangján. - Hol vagy most? Érted megyek.
- A kiadónál - válaszolja egyszerűen ZiTao.
- Akkor mégsem megyek érted. Mi lenne, ha egy utcával arrébb
vennélek fel?
- Kris… Miért nem jössz vissza? - törnek elő a kisebb könnyei.
- Még nem lehet. Visszamegyek majd, ha kicsit lecsillapodtak a
dolgok. De nem fogom hagyni, hogy továbbra is így bánjanak velünk.
Legyél tíz perc múlva az utca sarkán - bontja a vonalat az
idősebb.
Tao morogva teszi zsebre okostelefonját, majd indul a hátsó ajtó
felé. Már nem hallatszik annyi rajongó hangja, mint fél órája,
de inkább nem kockáztat. Néhány ház mögött el tud menni, majd
két épület között kilép a járdára, kapucnival fején, így
nem kel feltűnést. Lassan sétál, hogy ne kelljen sokat várnia
Krisre, közben előtűnik elméjében néhány emlékük.
Ilyen volt az első együttlétük is.
Kris három órával később ért kínai
lakásukba, mint a csapat többi tagja. Többször előfordult már,
hogy mindenféle engedély nélkül eltűnt pár napra, vagy akár
hétre, így tánctanáruk az az utasítást kapta, tartsa bent a
fiút és gyakoroltassa vele a promotálandó dalokat. A tanár pedig
kifogástalanul elvégezte feladatát. Naponta órákig hajlandó
volt bent maradni és kínozni az idolt. Ez már vagy az ötödik
alkalom volt.
ZiTao aznap este nem tudott elaludni. Az
okára képtelen volt rájönni, de hiába feküdt, forgolódott
ágyában két órán keresztül, egyszerűen nem jött álom a
szemére. Mikor Kris megérkezett, Ő épp a hűtőben kutakodott
némi késői nassolnivaló után. Először fel sem tűnt neki az
ajtó csapódása vagy az előszobából beszűrődő hangok. Ha
figyelt volna rájuk, biztosan sikított volna félelmében.
YiFan viszont észrevette, hogy van valaki a
konyhában és éhes is volt, nem utolsó sorban szomjas, így a
helyiség felé vette az irányt. Megörült, amikor meglátta a
maknaet pucsítva turkálni a hűtőszekrényben. Tetszett neki a
látvány. Megköszörülte torkát, hogy a fiatalabb végre
észrevegye jelenlétét, majd közelebb indult a fiúhoz. Tao
szokása szerint megkérdezte, milyen napja volt Krisnek, mire a
férfiben előjöttek a fárasztó tortúra emlékei. Ideges lett,
csapkodott. Tao rá sem ismert, még soha sem látta ilyennek. Szinte
már agresszív volt.
- Hé, Ge, nyugodj le - csukta be a hűtőajtót és fordult az
idősebb felé. - Miért nem szólsz soha senkinek, amikor elutazol?
Mi sem mehetünk sehova, de nem is hajtanak ennyire…
- Tao, ne húzz fel még te is - lökte
ingerülten a hűtőnek Kris, karjait pedig feje mellett támasztotta
meg.
- Miért vagy ilyen ideges? - kérdezte
kicsit félve. Hódolata tárgyának egy teljesen új oldalát
ismerte meg. Ám ahelyett, hogy elrettentette volna, csak még jobban
vágyott rá.
- Huszonhárom vagyok, egy csomó lány
imád, de nem járhatok egyikükkel sem, sőt, még csak le sem
feküdhetek velük a rohadt szerződés miatt. Annak a szaros
papírnak hála semmi szabadidőm nincs, vagy ha mégis, azt is
tölthetem maszturbálással. De még csak a családomat sem
látogathatom meg, mert utána szabályosan megkínoznak. Elegem van
abból a kikúrt szerződésből, érted?! - kelt ki magából a
kínai, de közben végig Tao íriszeit nézte. A maknae fejében
különös gondolat fogalmazódott meg: Talán most megszerezhetné
magának Krist. Fogalma sem volt, valójában mire vállalkozik. Még
lánnyal sem volt együtt, nem, hogy fiúval, de szeme előtt csak
YiFan boldogsága lebegett.
- Az egyik problémádon talán tudok
segíteni - tette tenyerét az idősebb mellkasára. - Én… -
hajtotta le egyre vöröslő fejét. Zavarba jött már a gondolattól
is. - Tegyél magadévá, ahol, és amikor csak szükséged van rá.
Nem zavar, ha itt, egy raktárban, a WC-ben, vagy akár egy padon a
parkban. Nincs gyakorlatom, de bármire hajlandó vagyok - mondta
végül ajánlatát, Kris szemébe nézve. Az idősebbet kellemes
meglepetésként érte a felajánlás. Megfogta Tao csuklóit és
feje fölé emelte azokat.
- Valóban, ZiTao? Most még visszaléphetsz,
de ha elkezdem, nem állok meg - duruzsolta a fiatalabb füléhez
hajolva. A mély hang és a nyakát simogató forró lehelet azonnal
felizgatta Taot.
- Ne hülyéskedj már Kris, csak dugj meg!
- fogta meg a rangidős pólóját, majd egy egyszerű mozdulattal
ajkaihoz húzta Krisét. Kezei hamar a sárkány nyaka köré
fonódtak, a csók pedig mindkettejük részéről egyre
szenvedélyesebb lett. Kris pár perc alatt letépte Tao ruháit, a
harcművész kedvenc ingje el is szakadt, de a vártakkal ellentétben
nem szólt érte semmit. Sokkal jobban érdekelte, ami rá várt,
mint egy egyszerű ruhadarab, melyből bármikor vehetett újat.
Amint a maknae teste teljesen pucér lett,
WuFan megfogta fenekét és a reggeliző pultra ültette. Tovább
csókolóztak, miközben Tao is megpróbálta levetkőztetni az
idősebbet, Kris ujjai pedig Tao férfiasságával játszadoztak. A
csók valamennyire tompította a fiúból előtörő sóhajokat, de a
leader azért reménykedett, hogy minden bandatag csukott ajtó
mögött, mélyen alszik. Ahogy ZiTao kicsatolta szerelme övét,
Kris kilépett farmerjából, majd alsónadrágját is segített
lehúzni.
Az idősebb fölé hajolt, Tao pedig
szétnyitotta lábait. Kris hideg ujjai elidőztek a kisebb
nyílásánál, végül megkezdték annak tágítását. Taoból
kéjes nyögések szabadultak fel, melyeket partnere egy csókkal
próbált beléfojtani. A panda is megpróbálta kényeztetni
szerelmét, így ujjaival körülölelte annak legnemesebb tagját.
Sokkal ügyetlenebb volt, mint az idősebb, de Krisnek minden érintés
maga volt a mennyország.
YiFan nem teketóriázott sokáig.
Védekezéssel nem is törődve, hirtelen nyomta magát Taoba, akinek
sikítását Kris csókja is alig bírta tompítani. Egyáltalán nem
finomkodott, de lassabban kezdett mozogni, hogy a fiatalabbnak ne
fájjon annyira. Jó húsz percig hallatszottak Tao fájdalmas
sóhajai és nyögései, arcán könnyei folytak, de ezeket
felváltotta kéjes hangadása. Hol Kris fenekébe markol bele, hol a
férfi hátán húzta végig körmeit. Még jobban akarta érezni,
még többet akart.
Megparancsolta Krisnek, üljön fel most Ő
a pultra. Mivel tudta, mire számíthat, azonnal kihúzta szerszámát
és Tao helyére telepedett. Még le sem ült teljesen, ZiTao már át
is vetette egyik lábát felette, majd ráült szerelme merevedésére.
Teljesen magába engedte, így olyan gyönyörben lehetett része,
mint még soha. Szinte pattogott az idősebben, eszeveszett tempót
diktált. Azonban ami Krist jobban felizgatta, az Tao arckifejezése
volt. A maknae hátravetette fejét, összeszorította szemeit és
alsó ajkába harapott, közben élvezkedő hümmögéseket
hallatott. WuFan többször végigsimított hímtagján, vagy épp
rácsapott fenekére, hogy még több élvezetet láthasson a fiú
arcán.
Már mindketten közel jártak az
élvezéshez, ezért Kris visszafordította magukat az eredeti
pozícióba, majd még gyorsabban kezdett mozogni, mint azelőtt Tao.
Néhány másodperc múlva nyomást érzett férfiasságában, majd
ZiTaoba engedte az egészet. Lihegve lassítani kezdett, mivel
érezte, hogy a fiatalabb is mindjárt elmegy.
- Kris, meg ne állj! - ölelte át a férfi csípőjét és
egyre csak húzta maga felé, hogy minél jobban magában érezhesse
hatalmas méretét.
A leadernek sem kellett még egyszer
mondani, azonnal visszavette az előző ritmust. Elég volt pár
lökés, Tao péniszéből is előtűnt a fehér, ragacsos anyag,
azonban nem hagyta, hogy szerelme leálljon. Még jó párszor
megérezte Kris makkját a lehető legmélyebben, mielőtt az idősebb
lihegve kihúzta volna belőle. Rendszertelenül kapkodták a levegőt
mindketten még jó pár percig, majd az asztal letakarítását
követően a fürdőszobába indultak. Zuhany közben is
végigsimogatták egymás testét, majd megtörölközve, frissen
mosott alsóikba bújva lefeküdtek aludni.
Másnap reggel utolsóként érkeztek ki az
étkezőbe, ahol a többiek már majdnem be is fejezték a terítést.
- Mitől ragad ennyire a pult? - kérdezte Chen.
- Biztosan csak kiöntött valaki egy pohár üdítőt. Mosd le -
utasította Luhan. Jongdae pedig letakarította, nem is tudva, épp
mit törölgetett a pultról.
Kris végül a megbeszélt időpont után két perccel érkezik meg,
amiért Tao nagyon mérges rá. Az idősebb leparkol, Ő pedig rögtön
beül.
- Te
rohadék, elkéstél - mondja mérgesen, mielőtt szerelme ajkaira
tapadna. Több percig tartó nyelvcsatájuk közben elkezdi
kigombolni az idősebb ingjét, de az megállítja.
- Még nincs szex. Előbb oda kell érnünk - ül ki perverz mosoly
YiFan arcára. Tao már épp rákérdezne, hova kell odaérniük, de
rájön, Kris úgysem válaszolna.
- De én most akarok! - ellenkezik mégis.
- Én meg nem most. Ott és akkor duglak meg, ahol és amikor én
akarom. Én irányítok, nem te - harap a fiatalabb nyakába, mire Ő
felsóhajt.
- De nekem már feláll! Nagyon! Nem bírom ki - hisztizik a maknae.
Kris azonban nem szól semmit, csak a gázra tapos. Már tíz perce
mennek, de WuFan semmi jelét nem adja, hogy közel lennének. - Ge,
mikor érünk már oda? Nagyon akarlak - csókol Kris nyakába, mire
Ő egyik kezét leveszi a kormányról.
- Még sokára - válaszolja egyszerűen, majd oda sem nézve
kicsatolja Tao övét és lehúzza farmerja cipzárját. Jobbjával
megkeresi ZiTao péniszét, baljával és tekintetével még mindig a
vezetésre koncentrál. Lassan végighúzza kezét a merev
testrészen, majd elengedi és visszavezeti kezét a kormánykerékre.
- Folytasd már! - kiált rá a felizgult fiú. A leader azonban
újfent nem szól semmit. További fél órán keresztül, Taot
ignorálva halad először az országúton, majd egy földúton.
Amikor beérnek egy erdőbe, ZiTao nem tudja, hova is tervezi vinni
Kris. Az erdő közepén azonban megállnak.
- Szállj ki! - utasítja Fan, és Ő is kicsatolja biztonsági övét.
- Mi? Te normális vagy? Nem érdekel, mennyire vagy kanos, most már
vigyél el oda, ahova eredetileg kartál! - idegeskedik a maknae.
- Eredetileg is ide akartalak. Távol mindentől és mindenkitől,
senki sem zavarhat meg. Na, szállj ki - ismétli meg parancsát.
- Te itt engem biztosan nem dugsz meg. Ki tudja, milyen állatok
vannak itt! Vagy… vagy… vagy… húsevő növények! -
aggodalmaskodik egyre jobban.
- Az egyetlen állat, akire koncentrálnod kell, én vagyok -
csókolja meg, de hamar el is húzódik. Kiszáll, majd a másik
oldalra sétálva kihúzza az autóból a fiatalabbat és a
motorháztetőre löki. Taoban bennragad minden szó, ahogy Kris
elkezdi lerángatni róla farmerját és bokszerét. Valóban itt
akarja csinálni?
- Kris, menjünk inkább egy szállodába - simogatja haját a
rettegő fiú.
- Soha sem csináltuk ágyon. Tudod, hogy az extrém helyszíneket
preferálom - csókolgatja nyakát, hogy elvonja a fiatalabb
figyelmét. Lejjebb húzza az autóról, végül maga elé állítja.
- Nem leszek kíméletes - mormogja fülébe, majd megfordítva a
maknaet a motorháztetőnek löki, hogy Tao azon támaszkodjon
könyökeivel. YiFan pillanatok alatt lehúzza farmerját és alsóját
annyira, hogy előtűnjön szerszáma.
- Jó, de tágíts ki, mert régen voltunk e… - kezdi Tao, de már
befejezni sincs ideje. Kris, nem figyelve kérésére, teljes méretét
belé nyomta. - Ahh, Kriseu… - nyögi fájdalmasan, hangosan.
- Én megmondtam - morogja fülébe és azonnal mozogni kezd. ZiTao
szinte már sír a fájdalomtól, de tűri, mert tudja, Kris
uralkodik felette. Nem is tudna ellene tenni semmit. - Tedd szét a
lábaidat. Ha jobban hozzád férek, nem fáj annyira - harapdálja a
Tao füle mögötti érzékeny bőrt. A maknae gyorsan megszokja Kris
vastagságát és tempóját, így pár perc múlva már elismerő
sóhajokat enged fel torkából.
- Ahh, Kris… - nyögi kéjesen, amikor az idősebb kihúzza belőle
a most már hiányzó tagot. - Tedd vissza - nyúl hátra és simít
végig szerelme arcán, majd hajába túr.
- Érd el, hogy vissza akarjam rakni - adja ki az újabb utasítást.
- Tudom, hogy hiányod van és vágysz rám. A farkad pont belém
illik és a nyögéseimtől is megveszel. Pakolj meg erősen és
akkorákat fogok nyögni, hogy az erdő szélén is hallani lehet -
keresi meg másik karjával Kris hímtagját és alfelével már kezd
is közeledni hozzá, ám az idősebb lefogja, és újra visszaülteti
a kocsira. Tao automatikusan hatalmas terpeszbe vágja lábait, YiFan
pedig él a lehetőséggel.
Valóban, Tao igazat mondott. Kéjes nyögései és sikításai
betöltik az erdőt, ami Krist annyira felizgatja, hogy egymás után
háromszor is magáévá teszi a fiút. Egyszer a motorháztetőn,
egyszer a hátsó ülésen és egyszer a földön. A harmadikat Tao
már egyáltalán nem kívánta, de mint mindig, most is Kris akarata
érvényesült.
Felöltöznek, Kris pedig elviszi ZiTaot a dormig. Hiába kérleli,
kérdezgeti Tao, nem megy fel és nem is mondja el, hol tartózkodik
jelenleg, azt sem, mikor találkoznak újra. A fiú könnyes búcsút
vesz rideg szerelmétől, majd kiszáll. Csak ekkor nézi meg
telefonját. Baekhyun az elmúlt két órában ötvenkilenc üzenetet
és száznegyvenhét nem fogadott hívást varázsolt Tao
telefonjára. Csak ekkor tudatosul benne, ki kell magyaráznia, hol
volt eddig és miért nem tud rendesen járni…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése